Főoldal

KÖSZÖNTŐ

csik

Nagyszabású rendezvénysorozatra kerül sor a Herman Ottó Emlékév zárásaként 2015. február 26-27-én, Budapesten az Országházban, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Az esemény egyszerre ünnep, tudományos fórum és pedagógus továbbképzés.
Az események azonban nem a fenti helyszíneken, hanem a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium árkádjai alatt kezdődnek, ahol HERMAN OTTÓ mellszobrát, Györfi Sándor Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotását Dr. Fazekas Sándor miniszter avatja fel, február 26-án, 10.00 órakor.

A nap további része a méltatásoké. Az Országház Felsőházi termében 11.30-tól tartott emlékülésen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Dr. Fazekas Sándor miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár és Dr. Erdődy Gábor rektorhelyettes méltatja Herman Ottót és munkásságát, majd átadják a Herman Ottó-díjakat. Az Emlékév alkalmából készült plakettek szintén Györfi Sándor alkotásai. Három kategóriában ismerik el az utolsó magyar polihisztor életművének, ma is aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit, interpretálóit. A Herman Ottó Polihisztor-díjjal, Mediátor-díjjal és Innovátor-díjjal jutalmazottak között kutatók és gondolkodók, az újféle szemléletet átadó pedagógusok, és gyakorlati megvalósítók lesznek. Méltatásokkal kezdődik az Emlékév szakmai szempontból legjelentősebb eseményének ígérkező “HERMAN OTTÓ a polihisztor munkássága, hatása” című konferencia is a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Témája Herman Ottó személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, polihisztorsága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása, mindennek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre („Herman Ottó kávéház”), vitaülésre és „véleményütköztető színpadra“ egyaránt sor kerül. A 26-án délután kezdődő és 27-én egész nap folytatódó előadássorozat előadói között találjuk többek között Csorba Lászlót, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, a többi védnökkel együtt, Réz András esztétát, kommunikációs szakembert, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológust, Balázs Boglárka fül-orr-gégész főorvost, Gál Vilmos történészt, Novák Ferenc koreográfust, Szinetár Csaba pókászt, Vida Gábor akadémikust, Csermely Péter biológust, hálózatkutatót, Laki Mihály közgazdászt. A rangos és sokszínű névsor is garancia arra, hogy Herman Ottó öröksége mentén beszéljünk a mai társadalmat is érintő fontos kérdésekről az Emlékév zárásaként.

A Nemzeti Környezetügyi Intézet és Független Pedagógiai Intézet szervezésében létrejövő eseménysorozat fővédnöke Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
Védnökei: Dr. Fazekas Sándor miniszter, Dr. Csorba László főigazgató, Dr. Erdődy Gábor rektorhelyettes, Dr. Kemecsi Lajos főigazgató, Dr. Korsós Zoltán főigazgató.

A szervezők célja, hogy a különböző tudományágak képviselői, illetve Herman Ottó tisztelői, követői, értői, találkozzanak és eszmét cseréljenek. Várják mindazokat, akik érdeklődnek a nagy tudós és mai hatása, valamely tudományága, vagy éppen a sokféle tudomány egymásra hatása iránt. Várjuk a pedagógusokat, akiket érdekel Herman Ottó személye, természettudományos, történelmi, nyelvi, honismereti munkássága vagy egyéb területen kapcsolódnak hozzá oktatási tevékenységükben. Számukra az esemény továbbképzésnek minősül.

A részvétel minden programon ingyenes, de – a szoboravató kivételével - online regisztrációhoz kötött. A regisztrációs platform itt található:

http://www.hermanottoemlekev.hu/jelentkezesi-lap/

csik

ELŐADÓK

csik

Bakonyi Gábor
egyetemi tanár, az MTA doktora, neves zoológus, állatökológus. Kutatási területe a talajállatok ökológiája, ökotoxikológia, és a biodiverzitás. A Szent István Egyetem tanára, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének alapítója, az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője. Az Állattan című könyve alapműnek számít. Ebben összefoglalja az agrárfelsőoktatási állattan tantárgy ismeretanyagát, de a biológia iránt mélyebben érdeklődők tudását is megalapozza.

Balázs Boglárka
fül-orr-gégész, foniáter. 1969-ig hivatásos előadóművészként dolgozott. 1973 óta foglalkozik a hangképzési zavarok gyógyításával. 1981-ben, az országban elsőként szakvizsgát tett foniátriából. 1980 óta a Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság alelnöke. 1981 óta tanít az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, először évekig beszédkórtan, majd diszfónia, jelenleg halláskórtan szakirányban. Kezdő orvosként a Magyar Állami Operaház gégésze is volt, így a legnehezebb feladatok ellátását végző énekesek kezelésébe is beletanulhatott. Az elmúlt több, mint negyven év során már saját tapasztalatból és gyakorlatból gyógyítja a hozzá forduló, hangjukból élő színészeket és énekeseket.

Balázs Géza
nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes. Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) tanára. Kutatási témái a magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás és a magyar pálinka művelődéstörténete.

Csermely Péter
biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt. 1990-ben védte meg a kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Kutatási területe a stresszfehérjék működése, az öregedés és a hálózatok. Több mint 250 tudományos közlemény szerzője, ezekre eddig több mint 7000 független hivatkozást kapott. 2013-tól a Barabási Albert Lászlóval közösen alapított Dzzom, 2014-től a CX-Ray hálózatkutató cégek tudományos tanácsadó testületének tagja. Kutatásai mellett fiatal kutatók támogatásával, gondozásával, illetve munkájuk segítésével foglalkozik.

Csorba László
történész, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1979 és 1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott, eleinte mint segédmunkatárs, majd munkatárs illetve főmunkatárs. 1991–től az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékének docense. 1992–1993 között az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 1998-2003 között a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, 2003-2007 között igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgató-helyettese. 2010. február 1-je óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Fő kutatási területe az újkori magyar művelődés- és egyházpolitika története, a magyar–olasz kapcsolatok története.

Gál Vilmos
Történész-szakmuzeológus a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1997-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán, 1999-ben pedig a Legújabb Kori Muzeológia szakot abszolválta. 1995-1998 között a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium tanára, 1998 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, jelenleg a Történeti Tár főmuzeológusa. A magyar tudománytörténethez kapcsolódva legfontosabb kutatási területe a világkiállítás-történet magyar vonatkozásainak vizsgálata. Legfontosabb munkája a Világkiállító magyarok című monográfia (2008), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum „Tudós magyarok – akik a 20. századot csinálták" című tudománytörténeti állandó kiállítása (2004-től).

Hála József
néprajzkutató, muzeológus. Néprajzi és geológiai munkásságának homlokterében a kutatás- és tudománytörténet áll, emellett életművének egyik legfőbb vonulatát e két diszciplína egymással érintkező területei adják: a magyarországi bányászat, kőfaragás és egyéb kismesterségek néprajza, az ásványok és kőzetek szerepe a népi kultúrában. Folklorisztikai adatközlései is jelentősek (néphit, népmondák). A néprajzi és földtudományi közéletben egyaránt tevékenyen részt vesz.

Inkei Péter
Kulturális politikai szakértő. 1999-től a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója. Nemzetközi kutatási programokban vesz részt, konferenciákon szerepel, tanácsot ad, tanácskozásokat szervez, hírlevelet szerkeszt stb. Korábban köztisztviselő, 1996-1998 között helyettes államtitkár. A könyvkiadásban is tevékenykedik, 2000 óta a Közép-Európai Egyetem kiadójának (CEU Press) igazgatóhelyettese.

Kalla Zsuzsa
A Petőfi Irodalmi Múzeumban az írók tárgyi hagyatékát őrző gyűjtemény, relikviatár kezelője volt 2010-ig, azóta a Múzeumi és Dokumentációs Adattár főosztályvezetője. A kultuszkutatás irodalmi, muzeológiai kapcsolatainak szervezője, tanulmánykötetek szerkesztője. Feldolgozta Petőfi és Jókai teljes tárgyi hagyatékát, ezzel kapcsolatos tanulmányokat publikált illetve kiállításokat rendezett. Három nívódíjat kapott. A Jókai Emlékházért MúzeumCafé Díjat kapott (2010), az új Petőfi kiállítása (társrendezés) az Év kiállítása címet nyerte el 2011-ben.

Kemecsi Lajos
a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója korábban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) tudományos igazgatója volt. Nevéhez kötődik a Néprajzi Látványtár megvalósítása és a Felföldi mezőváros tájegység kialakítása, amiért elnyerte a Pulszky Károly-díjat. Kemecsi Lajos 2002-től egy cikluson keresztül a Magyar Kézművesipar-történeti Egyesület titkára volt, 2000-től tagja a Magyar Néprajzi Társaság választmányának, 2004-től a Néprajzi Társaság titkáraként, majd 2012-től főtitkáraként tevékenykedik. Tavaly az MTA Néprajzi Bizottság titkárának választották.

Korsós Zoltán
zoológus, a biológiai tudomány kandidátusa, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. 1982 óta dolgozik a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában, amelynek 1998 és 2003 között igazgatója is volt. 1998-2001 között Széchenyi Professzori ösztöndíjas, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Biológiai Intézetének címzetes egyetemi docense, a Magyar Biológiai Társaság alelnöke. Fő kutatási területe a soklábúak (Myriapoda) biológiája és Kelet-Ázsia (Tajvan, Korea, Japán) faunája, de az európai hüllők (kígyók és gyíkok) természetvédelmi kutatásában is jelentős részt vállalt.

Kőrösi Andrea
archaeozoológus, 2001 óta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa, 2014 óta főigazgató-helyettese, a Herman Ottó öröksége a Mezőgazdasági Múzeumban című kiállítás kurátora. Kutatási területe a régészeti állattani vizsgálatok, és a magyar szürke szarvasmarha koponyatani leírása. Doktori dolgozatát a Szegedi Tudomány Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában a magyar szürke szarvasmarha kraniometriai vizsgálatából írta. Archaeozoológusként különböző korok állatcsontanyagait dolgozza fel.

Kőváry Zoltán
egyetemi adjunktus, klinikai szakpszichológus, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskolájában doktorált az elméleti pszichoanalízis programban („Az ösztönszublimációtól a szelf-egyensúlyig. A kreativitás és a művészi alkotófolyamat pszichoanalitikus megközelítései és vizsgálata a kortárs pszichobiográfiai elképzelések alapján”). Tézisei 2012-ben könyv formájában is megjelentek „Kreativitás és személyiség” címmel. Pszichobiográfiai módszerrel végzett művészetpszichológiai kutatásai során foglalkozott Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Salvador Dalí, Csontváry Kosztka Tivadar és Friedrich Nietzsche életművével. Rendszeresen publikál itthon és külföldön, résztvevője hazai és külföldi konferenciáknak, szerkesztője az Imágó Budapest (ex-Thalassa) folyóiratnak.

Laki Mihály
közgazdász, az MTA doktora, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának elnöke. Kutatási területei: a vállalati magatartás, privatizáció, az új vállalkozói réteg Magyarországon, a piacok átalakulása a rendszerváltás után. Ismert (Szalai Júliával közösen jegyzett) könyve a „Vállalkozók vagy polgárok? A nagyvállalkozók gazdasági és társadalmi helyzetének ambivalenciái az ezredforduló Magyarországán” címmel jelent meg 2004-ben. A könyv folytatása 2013-ban „Tíz évvel később: magyar nagyvállalkozók európai környezetben” címmel jelent meg.

Máté György
a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője és muzeológusa (földművelés-gyűjtemény, gyűjtögetésgyűjtemény, halászatgyűjtemény, közlekedésgyűjtemény, építkezésgyűjtemény). Jelenleg vezetője a Néprajzi Múzeum digitalizálási munkálatainak, amely 2-300.000 darabos műtárgygyűjteményt érint. A Magyar Néprajzi Társaság titkára. Kutatási területe a modernizációs folyamatok vizsgálata - a közelmúltban kurátora volt a Bicikliváros. Szabadka - Budapest című tárlatnak - valamint a tárgyközpontú muzeológia vonalát képviselő Átány-kutatás tudománytörténeti feldolgozása és újragondolása. A Heves megyei falu, Átány néprajzi kutatása referenciának számít a hazai néprajzban. Ez az egyetlen település Magyarországon, amelynek fénykorát és hanyatlásának kezdeteit feltérképezték és mélyrehatóan dokumentálták. Jeles elődök munkájára is támaszkodva, Granasztói Péter és Balázs György muzeológusokkal együtt rendezte az „Egy falu az országban – Átány” című, nagyon sikeres kiállítását.

Novák Ferenc („Novák tata”)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész. Az amszterdami Nemzetközi Táncszínház koreográfus-rendezője, 1983-tól a Honvéd Együttes művészeti igazgatója. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője. Művei a Honvéd Táncszínház számára több nemzetközi sikert hoztak, a Lúdas Matyi énekes táncjátékot a Holland Táncszínház is műsorára tűzte. A Magyar Táncművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Orbán Zoltán
a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakát a Jászberényi Állat- és Növénykert zoo-pedagógus főápolójaként fejezte be. Az itt folytatott környezet- és fenntarthatóság-pedagógiai kutatásairól rendszeresen publikált hazai és külföldi szaklapokban. Civil életében, az MME gyűrűzőjeként, hazai kutatótáborokban és nemzetközi expedíciókon vett részt. Szenegáli útjáról 1995-ben könyve is megjelent „Az egérmadarak földjén” címmel. A gyűrűzés mellett viselkedésökológiai kutatásokkal is foglalkozott, cikkeket ír és előadásokat tart. 2013-ban jelent meg legújabb munkája, a „Madárbarátok könyve”.

Osváth Gergely
biológus, a madártan kutatója, egyebek mellett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Állattani Múzeumának muzeológusa. Az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik részlegeként az 1859-ben létrehozott Állattani Múzeum – Herman Ottó aktív közreműködésével is – fokozatosan gazdagította gyűjteményét, mígnem elérte a jelenlegi több mint 300.000 darabot, és kiemelkedő jelentőségű intézménnyé vált.

Réz András
Az ELTE magyar-orosz szakán végzett. Sok mindennel foglalkozik. Filmekkel, reklámokkal, a kommunikáció kérdéseivel, a kultúra sajátosságaival. Ír (forgatókönyvet, humoreszket, regényt), fordít (meséket). Tanít.

Saly Erika
tanító, jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet pedagógiai fejlesztője. Dévaványán született, két évvel ezelőttig ott tanította a rá bízott gyerekeket (1-4. osztály), iskolája környezeti nevelési telephelyén. Küldetésének megfelelően jelenleg is környezeti neveléssel foglalkozik, társaivá vált szülőkkel, kollégákkal, volt tanítványokkal, barátokkal. A Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Manófalva Oktatási Alapítvány kuratóriumának vezetője, valamint a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnöke. „Hiszem, hogy emberi kapcsolataink, a bennünk rejlő értékek, egymás elfogadása tesznek bennünket alkalmassá arra, hogy a környezet védelmében dolgozzunk. Ez a szépséges, rejtett erő tart össze bennünket, környezeti nevelőket. Vigyázzunk rá!”

Szabó T. Anna
1972. június negyedikén születtem Kolozsváron, 1987 óta élek Magyarországon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója és Eötvös József Collegium diákja voltam, 2007-ben doktori fokozatot kaptam. Azóta szabadúszó író, műfordító, irodalmár és előadó vagyok. Hét felnőtt és kilenc gyerekvers-kötetem van, számtalan műfordításom, rendszeresen írok tanulmányokat és színdarabokat, külföldi szakmai találkozókon, itthoni konferenciákon és irodalom-népszerűsítő műsorokban veszek részt, több rangos irodalmi díjat kaptam.

Szinetár Csaba
zoológus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem főiskolai tanára. Kutatási területe az arachnológia, a Kárpát-medence pókfaunája (faunisztika, taxonómia, ökológia, természetvédelem). Pókokról írt könyve „Pókok - keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében” címmel jelent meg 2006-ban. Tudományos fokozatát is e témából szerezte 1996-ban. A Magyar Biológiai Társaság Állattani szakosztályának alelnöke, több hazai és külföldi tudományos társaságnak tagja. 30 éve tanít, főtárgyként állatrendszertant.

Tarján Tamás
irodalomtörténész egyetemi oktató munkája és kutatói, kritikusi tevékenysége elsősorban a 20. század magyar irodalomtörténetét, ezen belül főként a drámatörténetet, valamint az újabb évtizedek művészeti mozgásfolyamatait fogja át. Szűkebb szakterületei közé tartozik a szatíra- és humortörténet. Maga is tett közzé (Reményi József Tamás szerzőtárssal közösen) hét kötet irodalmi paródiát.

Vásárhelyi Tamás
zoológus, nyugalmazott főtanácsos, a Herman Ottó Emlékév szakmai kurátora. A kortárs nemzetközi múzeumpedagógia interaktív módszereit, a tudományos eredmények közvetítésének konstruktív modelljeit az ő közvetítésével is ismerhette meg a magyar szakmai közösség. Biológusként a biodiverzitás és a természetvédelem területén kutatott Az ismeretátadást a legnagyobb hazai természettudományos gyűjtemény vezetői pozícióiban, civil szervezet tagjaként és egyetemi oktatóként egyaránt gyakorolja. Elsőként kapta meg 2013-ban a Múzeumpedagógia Életműdíjat, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapított azzal a céllal, hogy elismerje azoknak a múzeumpedagógia területén dolgozó, több évtizede a pályán lévő szakembereknek a teljesítményét, akik saját múzeumi kereteiken túlmutató, kimagasló szakmai eredményeket értek el.

Vida Gábor
Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biogenetika és az ökológia neves kutatója. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója. Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Az evolúciógenetika területén a fajok sokféleségének kialakulását, mechanizmusának pontos menetét, lefolyását vizsgálja. Foglalkozik a fenntartható fejlődés biológiai vetületének kérdésével is, ezzel kapcsolatban több konferencián vett részt és szólalt fel. Népszerű ismeretterjesztő munkája a „Helyünk a bioszférában” című könyv, amelyben természettudományos alapon, de társadalomtudományi és etikai aspektusokat is figyelembe véve keresi a megoldást, a földi bioszféra eddigi sikeres stratégiáit hasonlítva össze a jelenlegi fenntarthatatlan „fejlődésünkkel".

Zádor Erzsébet
biológia-földrajz szakos tanár, grafológus, tanácsadó szakpszichológus. Grafológusként szívesen foglalkozik régmúltból származó kézírásokkal és oktat a Grafológiai Intézetben. Pszichológusként tanácsadó feladatokat lát el oktatási, szociális területeken és tréningeket tart.

csik

PROGRAM

csik

PROGRAM ÁTTEKINTÉS

A konferencia részletes programja az áttekintés után található.

2015. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK

10:00 HERMAN OTTÓ MELLSZOBRÁNAK AVATÁSA a FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM árkádjai alatt. Györfi Sándor szobrászművész alkotását Dr. Fazekas Sándor miniszter avatja fel.

11:30 EMLÉKÜLÉS az ORSZÁGGYŰLÉS felsőházi termében
HERMAN OTTÓ-DÍJAK ÁTADÁSA
beszédet mond:
Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, V. Németh Zsolt államtitkár, Dr. Erdődy Gábor az ELTE rektorhelyettese

16:00 A KONFERENCIA MEGNYITÁSA a MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN
A konferencián különböző tudományágak képviselői, Herman Ottó tisztelői, követői, értői találkoznak és cserélnek eszmét, a nagy tudós személyének mai megítéléséről, életének, munkásságának, polihisztorságának, számtalan területen máig tartó hatásáról, mindezek közoktatási jelentőségéről.

2015. FEBRUÁR 27., PÉNTEK

HERMAN OTTÓ A POLIHISZTOR MUNKÁSSÁGA, HATÁSA - KONFERENCIA
a MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN

„Herman Ottó kávéház”
Plenáris program:
09:00-10:30 Herman Ottó bemutatása, másképpen
11:00-12:30 Herman Ottó a maga korában, mai szemmel
12:30-13:30 ebéd
13:30-15:00 A polihisztorság és az interdiszciplinaritás jelentősége ma. „Reverse session”
15:30-16:30 „Hasznáról-káráról” szekciók, 4 témában 2-2 előadó
A múzeumok hasznáról és káráról
A hagyomány hasznáról és káráról
Az anyanyelv hasznáról és káráról
A függetlenség hasznáról és káráról
16:30 A konferencia zárása
16:40 Koktél
09:00-16:00 óráig lehetőség van egy kis teremben előre meghirdetett, félórás, 20-30 fős szekciók megtartására, miközben a nagyteremben folytatódik a plenáris program

KONFERENCIA PROGRAM

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!

02.26.

16:00-17:40

Herman Ottó megítélése ma

02.26.

16:00

A levezető elnök, Mezőszentgyörgyi Dávid köszöntője

02.26.

16:05

Kőváry Zoltán

Posztumusz életpálya-analízis. A kreativitás és a személyiség pszichoanalitikus megközelítése Herman Ottónál

02.26.

16:25

Korsós Zoltán

Madarak, halak, pókok - Herman Ottó és a természettudomány

02.26.

16:45

Kemecsi Lajos

Herman Ottó és a mai néprajztudomány

02.26.

17:05

Csorba László

Sors és szerep: Herman Ottó mint nemzeti polihisztor és a tudás apostola

02.26.

17:25

Kőrösi Andrea

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Herman Ottó Kiállításáról

02.26.

17:40

Állófogadás

02.27.

09:00-10:35

Herman Ottó bemutatása másképpen

02.27.

09:00

A levezető elnök,
Vásárhelyi Tamás bevezetője

02.27.

09:05

Balázs Boglárka

A süket hogyan figyeli a világot? Hogyan kommunikál?
Mi volt Herman Ottó módszere?

02.27.

09:20

Zádor Erzsébet

A természettel együtt élő ember természetességének / egyediségének jelei a kézírásban

02.27.

09:35

Saly Erika

Te is lehetsz polihisztor

02.27.

09:50

Tarján Tamás

Herman Ottó és korának humora

02.27.

10:05

Bakonyi Gábor

A „polihisztor életpályamodell”

02.27.

10:20

Réz András

A Herman Ottó brand hatása az életműben és a kutatói brand jelentősége ma

02.27.

10:35

Kávészünet

02.27.

11:00-12:20

Herman Ottó a maga korában

02.27.

11:00

A levezető elnök,
Sáhó Eszter bevezetője

02.27.

11:05

Gál Vilmos

A perlekedő tudós. Herman Ottó munkásságának legfontosabb vitái, személyes konfliktusai.

02.27.

11:20

Hála József

Herman Ottó halála

02.27.

11:35

Osváth Gergely

A kolozsvári évek

02.27.

11:50

Máté György

Herman Ottó néprajzi tárgyai tükrében

02.27.

12:05

Szinetár Csaba

A pókász Herman Ottó

02.27.

12:20

Ebédszünet

02.27.

13:30-15:00

A polihisztorság és az interdiszciplinaritás jelentősége ma. „Reverse session”

02.27.

13:30

A levezető elnök,
Bakonyi Gábor bevezetője

02.27.

13:35

Vida Gábor

Szétszabdalt tudomány – komplex problémák

02.27.

13:50

Csermely Péter

A komplexitás és a holisztikus szemlélet,
mint a tudományos kreativitás egyik forrása

02.27.

14:05

Ebben az órában a résztvevőké a lehetőség, hogy a témához sok oldalról hozzászóljanak.

02.27.

15:00

Kávészünet

02.27.

15:30-16:20

"Hasznáról és káráról"

02.27.

15:30

A levezető elnök,
Orbán Zoltán bevezetője

02.27.

15:40

Kalla Zsuzsa

A múzeumok hasznáról és káráról

02.27.

15:45

Vásárhelyi Tamás

A múzeumok hasznáról és káráról

02.27.

15:50

Novák Ferenc

A hagyományok hasznáról és káráról

02.27.

15:55

Kemecsi Lajos

A hagyományok hasznáról és káráról

02.27.

16:00

Szabó T Anna

Az anyanyelv hasznáról és káráról

02.27.

16:05

Balázs Géza

Az anyanyelv hasznáról és káráról

02.27.

16:10

Laki Mihály

A függetlenség hasznáról és káráról

02.27.

16:15

Inkei Péter

A függetlenség hasznáról és káráról

02.27.

16:20

Vásárhelyi Tamás és
Klebercz Gábor kurátorok zárszava

02.27.

16:30

Búcsúpohár

csik

PREZENTÁCIÓK

csik

Bakonyi Gábor
A "POLIHISZTOR ÉLETPÁLYAMODELL"


Vásárhelyi Tamás
A MÚZEUMOK KÁRÁRÓL ÉS HASZNÁRÓL


Vida Gábor
SZÉTSZABDALT TUDOMÁNY, KOMPLEX PROBLÉMÁK


csik

GALÉRIA

csik

csik

SZOBORAVATÁS

csik

ORSZÁGHÁZ

csik

MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM

csik

ELŐADÁSOK

csik

HAMAROSAN

csik

KAPCSOLAT

csik

Szervezés, program:

csik